Diana, 1.rész

Amikor befejeztük a beszélgetést Roxyval, elköszöntem tőle és nagy iramban elindultam hazafelé.Lehet, hogy csak  9 órára kell hazaérnem, de inkább sietek mert ,,Mindenütt jó, de a legjobb otthon."Ahogy vettem az irányt hazafelé, éreztem a finom szalonna illatát, amit megboldogult nagymamám csinál nekem.5 perc múlva hazaértem és éreztem a finom vacsora illatát.
-Szia Mama megjöttem.-mondtam majd felmentem a lépcsőn be a szobámba, s letettem a táskámat.
-Diana gyere kész a vacsora!!-szólt kedvesen a nagymamám én pedig lerobogtam a lépcsőn.
Gyors iramban odaültem az asztalhoz és elkezdtem enni a finomabbnál-finomabb  falatokat.
10 perc múlva végeztem az evéssel, megköszöntem majd gyorsan felrobogtam a lépcsőn csak, azért, hogy megnézhessem van-e valaki aki feliratkozott a blogomra.De nem.A bennem lévő lelkesedés ami eddig volt hirtelen elszállt.Amikor meg akartam volna csinálni a házi feladatomat, ki akartam venni a cuccaimat a táskámból de megakadt a szemem egy apró kis dobozkán.Furdalt a kíváncsiság, hogy hogyan kerülhetett ide, de főként az érdekelt, hogy vajon mi is lehet benne.Felnyitottam a tetejét.
Hirtelen hatalmas fényt láttam magam előtt, de volt valami a dobozban.Ami egy sárga kis hajcsat volt.Amikor megakartam fogni megint elkezdett fényleni, majd elhalványult.Most valami más volt.

Egy furcsa, és aprócska lény lebegett a szemem előtt.Őszintén elmondom, hogy még soha az életben nem láttam ilyet, de ami még jobban meglepett, hogy semennyire sem ijedtem meg tőle.Ha leírhatnám, hogy hogyan is nézett ki akkor ezt mondanám:Kicsiny test, nagy fej és szemek.Olyan mint egy méhecske, fekete-sárga csíkokkal, két csáppal a fején, és halvány fehér hártyás szárnyakkal a oldalán.Pár percig mind a ketten síri csendben néztük egymást.Én végigszemléltem őt, ő pedig végigszemlélt engem.Még mindig csak néztünk egymásra.
Ő elmosolyodott, amire én is kénytelen voltam elmosolyodni, tettetve, hogy ebben az egészben semmiképpen nincsen semmi fura.Én meg akartam szólalni amire ő gyorsabban nyitotta ki a száját és elkezdett beszélgetni velem.
-Szia remélem nem ijesztettelek meg.-kezdett el beszélgetni velem.-Majd a kezemre szállt.
-És te mi is vagy?kérdeztem tőle kíváncsi szemekkel.
Sóhajt.-Rendben akkor kezdjük elölről.Én egy kwami vagyok, pontosabban a méh kwami.A nevem Xinta. Általam leszel Párizs egyik híres szuperhőse leszel, vagyis más néven Bee.Senki sem tudhatja amit én elmondok neked, ezt jegyezd meg!A titkos erőd a shining energy (fénylő energia).
Ha át akarsz alakulni csak annyit kell mondanod:Xinta fullánkot ki.
Amikor meg vissza akarsz változni csak annyit kell mondanod:Fullánkot vissza. 
De, amikor a hajcsatodon a csíkok eltűnnek az-az 5 perc múlva való visszaváltozásodat jelzi.Na kész is vagyunk remélem minden fontosat megértettél.-fejezte be a kis mondandóját a kwami.
-Mindent értem, mégis annyi kérdésem van.-mondtam nagyokat sóhajtva.
-Akkor kipróbálod?
-Minek?
-Mert.
-De minek?
-Csak az élvezet kedvéért.-röppent mellém Xinta.
-Jó.Xinta fullánkot ki.-mondtam ki az utolsó szóig, majd átváltoztam az általa említett szuperhőssé.
A ruhám olyan volt mint egy méhnek a teste: sárga-fekete csíkokkal teli, ami egy kicsit tetszik is.
Volt az oldalamon kettő sárga szalag.Gondolom ez lessz a fegyverem vagy mi.
Itt az ideje, hogy a félénk lányból igazi szuperhős legyen...