Roxy, 3. rész

Reggel 6-kor keltem. Gyorsan a reggeli rutinomat elintéztem, és vártam. Vártam a barátomra kivel táncolók. Ewan hamarabb jött, de talán nem is baj.

- Kérsz valamit Ewan? – kérdeztem miközben a konyha felé vettem az irányt.

- Köszi, nem.

- Te tudod. – léptem be a helységbe. A koszos tálamat eltettem a helyére. Gyorsan írtam egy üzenetet, amit kitettem a hűtőre, végül magam után húztam Ewant.

- Gyere!

- Még mindig elámulok az otthonodtól! – nézett körbe.

- Nincs semmi érdekes benne. – vontam meg a vállamat. – Tudod, hol a mosdó. – utaltam rá, hogy át kéne öltöznie. Én már rég a balett cuccomban álltam előtte, így nekem már csak elkellett kezdenem bemelegíteni. Nyújtottam és stb. Ewan hamar végzet az öltözéssel, beállt velem szembe, s ő is nyújtott.

- Kezdhetjük? – kérdezte.

- Persze! – egyenesedtem fel. Beindítottam a hangfalon a dalunkat és beálltam a kezdő pozícióba. És kezdődött a sohase véget nem érő tánc. Persze egyszer mindenek eljön a vége így ennek is.

- Szerintem mára ennyi. – néztem a falón lévő órára. Elszaladt az idő és Ewannak sulija van ma. Mondjuk nekem is, de nekem házhoz is jön.

- Igazad van! – nézett ő is az órára. Felkapta a cuccait és beszaladt a mosdóra. Én addig összepakoltam. Végül kirohant.

- Szia Roxy! – hívott a becenevemen.

- Várj egy kicsit! – alítottam meg. Az arcából egy szőke hajkincset arrébb söpörtem, így rálátást nyerve a barna szemeire. – Sok sikert, kitartást! – köszöntem el tőle.

- Szia! – rohant el. Én is elindultam a dolgomra, jobban mondva átöltözni.

- Nagyon ügyesek vagytok! – repült elém Syes.

- Köszi. Tényleg. Na de gyere, a magántanár nemsokára itt lesz! – kerültem ki. Jött utánam a kék kwami.

- Tudod mindegyik kwaminak van valamilyen pozitív dolga, a használójára nézve. Kíváncsi vagyok neked mi lesz az. – mosolygót.

- Pozitív dolog?

- Pl. az előző használom bátrabb lett.

- Oh, szóval nem én vagyok az első használod. – néztem rá kicsit szomorkásan. Kinyitottam a szobám ajtaját és beléptem a még mindig kék szobámba.

- Több mint 500 éves vagyok Roxy. – itt megálltam. Syen is Roxynak hívott! Megfordultam és megöleltem hirtelen. – Mi az?

- Köszi, hogy Roxynak hívsz. Összesen csak hárman hívtak így.

- Szívesen! – A baráti ölelkezést egy hangos ricsaj csapta meg. Gyorsan kiszaladtam a szobámból ahol egy akumizált ember állt. Kezében egy porszívott mertem vélni, amiben a folyosón lévő tárgyakat szipolyozta be.

- Kenza néni? – kérdeztem. Felém fordult, de valami ördögi mosoly ült az arcán.

- A nevem nem Kenza néni hanem: Cleaning (Takarító) – röhögött fel ördögien, miközben felém fordította a porszívót. Valami nagyon erős szívó ereje van. Alig tudok megállni a lábamon. Megfogtam a mellettem lévő tárgyat, mit persze meg se próbált beszippantani. El kell innét tűnnöm! Amennyire gyorsan csak tudtam visszatértem a szobám falai közé, és az ajtót bezártam.

- Syen jelenésünk van! Syen, elő a tollakkal! – körbevett a kék fény. Szuperhősként álltam itt, de nem is értem miért nem törtem ki. Kinyitottam az ajtót és kilestem a szobából. Sehol se volt Cleaning.

- Szóval így játszunk? – kérdeztem jobban mondva magamtól. Végig futottam a folyosón le a bejárathoz, s kitörtem a házból. A kapu tárva-nyílva állt, a kapun kívül az emberek esze veszetlenül rohangáltak. Már tudom is akkor hol van Cleaning. Futottam arra merről az emberek rohangáltak.

- Cleaning állj meg! – kiáltottam.

- Minek? – fordult felém.

- Hááát, öhmm. Csak úgy! – kiáltottam oda. Elővettem a legyezőmet, hogy mégis legyen valami, ami megvéd, ha támad. Felém fordította a tölcsért, de a legyezőmmel elkezdtem legyezni, így is ellenszélt csinálva. Magasabb fokozatra kapcsolt ezzel én is.

- Szia Paon, kell egy kis segítség? – ért földet mellettem Bee.

- Elkellene. – válaszoltam. Végül mellettem Ladybug és Chat Noir is földet ért.

- Az akuma hol van? – kérdezte Ladybug.

- Porszívó. – válaszoltam nemes egyszerűséggel.

- Meglesz! – mondta. – Bee, tiéd a megtiszteltetés. – lépett hátrébb.

- Oh, köszönöm. Milyen csodás! Brillant énergie ! – kiáltotta a Méhkirálynő. Egy csomó méh összegyűlt a környéken és egyszerre rátámadtak Cleaningre, így eldugaszolva a porszívót. Ladybug elkapta a masina nyelét, így magához rántva, s elpusztítva.

- Úgy látszik ma jönnöm se kellet volna. – nyújtózkodott egyet Chat.

- Ki tudja. – fordultam feléjük.

- Szuperhősök, szuperhősök válaszolnátok pár kérdésre ?! – rohant felénk egy barna hajú lány, kit megismertem a Ladyblogról.

- Persze Alya. – mosolygott Chat.

- Hogy hívják a két új szuperhőst ? - kezdte a faggatást.

- A nevem Bee, ő meg Paon. – mutatott felém a méhkirálynő.

- Szerintem hagylak titeket. – tette a tappancsát a vállamra Chat. A bokaláncomon már 2 db csík eltűnt, pedig nem is használtam az erőmet.

- Ments ki, kérlek!- suttogtam, miközben a bokaláncomra mutattam.

- Sajnálom Alya, de nekem Paonnal egy kis elintézni valóm akadt. – húzott maga után a macskagyerek.

- Sziasztok! – intettem még oda egyet, utána Chattal eltűntünk pár ház között.

- Köszi! Most mennem kell, szia! – köszöntem el tőle, s rohantam haza.